Köszönjük, hogy velünk voltatok, találkozzunk 2027 nyarán!
Ha első kézből szeretnél értesülni a programokról, kérünk iratkozz fel a hírlevelünkre!
Ha első kézből szeretnél értesülni a programokról, kérünk iratkozz fel a hírlevelünkre!
A Szaffi, amely Jókai Mór 1885-ben megjelent, A cigánybáró című regényéből készült, egy romantikus történet, amely Botsinkay Jónás felnövését követi nyomon. A film cselekménye a 18. század elején, a török hódoltság végnapjaiban kezdődik. Ahmed pasa feladja Temesvárt az osztrák császári seregek elleni ostrom során, kincseit magyar barátja és szövetségese, báró Botsinkay Gáspár birtokán rejti el. Ezután a két férfi kisgyermekeikkel a megáradt folyón a Fekete-tenger felé elmenekülnek az osztrák kézre került országból. A pasa újszülött lányát, Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel Szaffiként. Az Oszmán Birodalom fővárosába, Isztambulba emigráló Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, miután meghal, kisfiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. A cigányok közt sudár legénnyé növekedő nemesi úrfi visszatér szülőföldjére, ahol visszaszerzi apja romhalmazzá vált birtokát – rajta az elrejtett kinccsel és a lápi kunyhóval, amelyben Cafrinka anyó a gyönyörű, ébenhajú fiatal lánnyá cseperedett Szofi/Szaffival él. Ugyan születésükkor a két gyermeket szüleik egymásnak szánták, a fiút sokáig elvakítja a kincs rejtekhelyének felkutatása, és Szaffit varázserejű macskaboszorkánynak hiszi. Ebből számtalan félreértés fakad, ám végül a fiatalok kalandos úton egymásba szeretnek.
Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Simba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Simba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Simba gonosz nagybátyja, Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, így ármánykodásának köszönhetően a kisoroszlán száműzetésbe kényszerül, ő pedig magához ragadja a hatalmat. Simba eközben Timon és Pumbaa személylében új, vicces barátokra tesz szert, veszélyes és boldog kalandok várnak rá, és amikor életerős hím oroszlánná érik, elhatározza, hogy visszaszerzi a trónt, és ő lesz az új oroszlánkirály.
A vízöntő kora, az önfeledt szabadság, a tánc, a dal dolkra. De az volt a vietnámi háború kora is. A felesleges katonáskodásé és az értelmetlen, kegyetlen halálé... Egy vidéki srác megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak. Így kezdődik Milos Forman a filmklasszikusa, melyre mindenki szívesen emlékszik, és amelynek dalaiból egyet-egyet mindenki ismer.
Berger, Claude, Sheila és a többiek története nem csak egy korszakról és egy generációnak szól: örök klasszikussá vált. A virág-korszaknak vége, de ez a film újra és újra képes meggyőzni nézőit, hogy volt benne valami, ami remélhetőleg nem múlik el.
Angelo Provolone (Sylvester Stallone) ismert és megbecsült tagja az alvilágnak. Alkohol-csempészésből igen szép vagyonra tett szert, gyönyörű házzal és csodaszép feleséggel büszkélkedhet. Egy napon haldokló apja megesketi fiát, hogy felhagy a törvényszegéssel, a bűnözéssel és jó útra tér. Csakhogy a bűnös élet nem akar szakítani vele. Sőt, minden összeesküszik ellene: felbukkan egy lány, aki Angelót apjaként tünteti fel. Megjelenik az érzékeny lelkű nyelvészprofesszor, dr. Poole, aki a nap végén, mint vőlegény távozik. A szexis szobalány a felfordulás közepén kilép, ám nem a megfelelő kofferral távozik.
A két idősödő gengszter, Vincent (John Travolta) és Jules (Samuel L. Jackson), igyekeznek főnöküknek visszaszerezni egy aktatáskát. Pár ember megölése nem lehet akadály. Történik ekkor, hogy Jules-t a rá célzott golyók csodával határos módon elkerülik, s ezt isteni jelnek tekintvén úgy dönt, elhagyja a pályát, hiszen „Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága és a gonoszok zsarnoksága.” Vincentnek viszont szórakoztatni kell a főnök, Marsellus (Ving Rhames) feleségét…
Van továbbá egy boxoló, Butch (Bruce Willis), aki át akarja verni a tagbaszakadt maffiavezért, de hogy-hogy nem, odáig fajul a történet, hogy végül már inkább a megmenti, mintsem lelőné…
Aztán ott a piti rabló-páros (Tim Roth és Amanda Plummer), akik éppen egy étterem kirablására készülnek, épp akkor, amikor ott reggelizik Vincent és Jules....
Andie Anderson a Nőmérő Magazin újdonsült rovatvezetője, aki hétről hétre remek tanácsokkal látja el női olvasóit a közkedvelt "Hogyan"-rovat hasábjain. Legújabb témájához egyik kolléganője sanyarú sorsából merít ihletet és már meg is van a következő havi cím: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? Ehhez azonban villámgyorsan fel kell szednie egy pasit, akit aztán 10 nap alatt furfangosabbnál furfangosabb módszerekkel kergethet a szakításba és az őrületbe.
Benjamin Barry, a menő reklámügynök egy sokat ígérő megbízást akar megkaparintani - minden áron. Vakmerősége odáig fajul, hogy a siker érdekében fogadást köt: 10 nap alatt magába bolondít egy nőt, akit kijelölnek neki. És mit ad isten, az áldozat éppen Andie lesz.
Elle, a gimi legszőkébb és legcserfesebb nője rájön, hogy a szőke bombázók élete sem könnyű. A szerelme elhagyja, mert politikusi pályára készül, és komoly joghallgató csak komoly barátnővel mutatkozhat. Elle elhatározza, hogy bosszút áll. Felvételizik Amerika legnevesebb jogi egyetemére, hogy megmutassa, mit tud. Igaz, a rózsaszín micisapkái, magassarkú cipői, rúzsa és az illatos papíron beadott dolgozatai kissé megzavarják a tekintélyes intézményt, ám amikor egy gyilkossággal vádolt oktató ügyében jól ápolt kezébe veszi a nyomozást, minden megváltozik körülötte.
Budapest, 1989 tavasza. Petya (Karalyos Gábor) a tizennyolcadik születésnapját ünnepli. A barátaival a Moszkva téren találkoznak és bulizni indulnak. A politikai helyzet közben napról napra változik, de az érettségire készülő fiatalokat mindez legkevésbé sem érdekli. Petyát a rendszerváltás helyett a haverok, az első szerelem, az első nyugati út és a vágyott autó foglalkoztatják.
A Moszkva tér generációs közérzetfilm, amely a rendszerváltás környékén felnőtt nemzedék élményeiről mesél, de a nagybetűs történelem csak a háttérben bukkan fel. Hőseinket látványosan nem hozza a lázba a politika, a nagy horderejű események szinte észrevétlenül mennek el mellettük, csak áttételesen érinti őket. Szó sincsen valamiféle kiábrándulásról vagy tudatos szembenállásról, a felnőttek világa egyszerűen hidegen hagyja a bulizni és élni vágyó kamaszokat.